AZ ÚJ ERŐ, DINAMIKUS VÁROS VEZETÉS
Bemutatjuk interjú sorozat
2. rész.
Interjú sorozat egy független polgármesterjelölttel.
- Az ország úgy ismer, hogy te vagy Johnny Gazda, a „Gazda Show” győztese. Pár szót írtál is magadról, amikor bejelentetted, hogy „felveszed a kesztyűt” és elindulsz a választáson. Ez egy szép bemutatkozás volt, de szeretnénk egy kicsit többet megtudni rólad. Hol élsz, mit csinálsz, mivel foglalkozol? Miért döntöttél úgy, hogy haza települsz? Lehetne ezekről kicsit többet megtudni? Szép életed volt Amerikában, akkor miért jöttél haza? Csak az édesanyád miatt?
- Nem, nem csak ő miatta, bár ez önmagában is elég nagy súly volt a mérleg serpenyőjében. Valóban egy szép, izgalmas és eseménydús életem volt odakint és elégedett is voltam azzal, ahogy éltünk. Anyagilag mindenünk meglett és társadalmi kapcsolatok terén is nagyon sok ismerősünk, barátunk volt. De egy valami hiányzott és ahogy múltak az évek, ez egyre jobban hiányzott, annyira, hogy már nem tudtam örülni annak, ami volt.
- Konkrétan? El sem tudom képzelni. Fiatal vagy erős, egészséges, még jóképű is, anyagiakban sikeres, mi kellene még?
- Mi hiányzott? Egy igazi család, gyerekekkel. Arra vágytam, hogy legyen egy saját és nagy családom. Amikor húszon évesen kikerültem, a feleségemmel már nem sokkal később, egy tengeri hajóúton megismerkedtünk. Ő egy csodálatos, gyönyörű lány volt, aki épp akkor nyert egy szépségversenyt és „szépségkirálynőként” egy több hetes karibi hajókirándulás volt az egyik díja. Rögtön megpróbáltam meghódítani és mivel tökéletesen kijöttünk egymással, hamarosan össze is házasodtunk. Egy álom volt a kapcsolatunk. Őszintén, tiszta szívből szerettem. Mindent együtt csináltunk, építettük a vállalkozást, dolgoztunk, hétvégenként a kertben sütögettünk, buliztunk, szóval valóban, mint a filmekben, az „amerikai álomban” éltünk. De volt egy fontos dolog, amiben nem tudtunk közös nevezőre jutni. Én gyerekeket szerettem volna! Számomra a család 2-3 kertben, játszótéren rohangáló gyermeket jelent, nem csak egy nagy házat, sok pénzt és partyzást. Úgy éreztem, hogy gyermekek nélkül nem élet az élet, nincs igazi értelme annak, amit az ember csinál. Gyerekek nélkül nincs család. Lehet élvezni a feleségeddel az együttléteket, a közös programokat, a munkában elért sikereket, de gyerekek nélkül nem család a család és nem tud teljes lenni egy férfi élete. Mindig szerettem bulizni, szórakozni, élvezni az életet, de ahogy múltak az évek, egyre jobban éreztem, hogy igazi családot szeretnék, gyerekekkel. Én ezt újra és újra elmondtam neki, kértem, hogy legyenek gyerekeink, mert én játszani szeretnék velük a kertben, horgászni menni a tengerre, de Ő büszke volt a szépségére, testének alakjára és félt. Nem akarta ezt egy szüléssel elveszteni. Ő ezt a vágyamat nem értette. Talán a társadalmi sztereotípiáknak akart megfelelni, nem tudom. De ennek a vége az lett, hogy egy napon leültünk és őszintén megbeszéltük, hogy olyan család nélkül, ahol nekem nincsenek gyerekeim, én nem tudok élni. Ő pedig elmondta, hogy nem akar gyerekeket szülni, de megért engem és szabadságot ad, váljunk el, hogy tudjak keresni egy olyan társat, akivel ebben is teljessé tud lenni az életem. Így történt, hogy 13 év csodálatos házasság után, kéz a kézben, barátokként besétáltunk a bíróságra és megkértük az illetékeseket, hogy a házaságunkat bontsák fel. Emlékszem, a bíró ránk nézett, és nem értette, hogy most miért válunk el? Nos, akkor lezárult az életem egy szakasza. Ez a válás volt az egyik, talán a fő ok, amiért haza jöttem. De a mai napig barátok vagyunk.
- Ez őszinte volt, köszönöm. És mi van most?
- Most jelenleg az édesanyámmal lakom együtt, Deákváron. Amint bemutatkozásomkor elmondtam, odakint, ha nem is én lettem az új „siker sztori”, de abból, amit csináltam, sikerült elégséges jövedelmet biztosító tőkét félre tennem, ami az itthoni megélhetésemet is biztosítja. Jelenleg ebből élek. A hogyan tovább pedig sok mindentől, pl. a választási eredményektől is függ. Az eredeti tervem az volt, hogy miután a stúdió építés nem jött össze, most tavasszal visszamegyek Amerikába. Közben azonban egy kicsit belekeveredtem a váci közéletbe is és megkerestek, hogy pont jönnek a választások, induljak el, szükség lenne egy frissítésre, egy szemlélet váltásra a képviselőknél is. Ez először nem fogott meg, hiszen én a gazdasági oldalon mozogtam idáig, de ahogy ezen gondolkodtam, egyre jobban megtetszett az a lehetőség, hogy nem csak a városban építeni valamit, hanem inkább magáért a városért és az itt élőkért tenni valamit. Ez annyira megragadott, hogy eldöntöttem, felvállalom, beleállok. Számomra ez egy teljesen új, előre nem tervezett helyzet lett hiszen, ha bizalmat kapok az teljes embert kíván és akkor ennek kell alárendelnem mindent mást.
- Megemlítetted a stúdió építést. Én tudom már, mert előzetesen beszélgettünk, hogy mit jelent ez a „stúdiós projekt”, de szeretném, ha erről több mindent elmondanál. Biztos vagyok benne, hogy ez sokakat érdekelni fog, hiszen egy amerikai filmstúdió építése nem egy szokványos dolog, főleg nem Vácon. De mielőtt ezzel folytatnánk, legyen egy kis szünet.
Az interjú sorozat előző része: 1. rész
