HAZA, VÁROS A SENKI FÖLDJÉN?

vac dunakanyar„A haza nem lehet ellenzékben” – magántulajdonban igen?

 

A 2010-es évtizedet kereszténydemokrataként kezdő, mára fasisztává vedlett kormánypártok kizárólag a maguk hatalmi szempontjai szerint alakították át a társadalom alrendszereit, elosztási viszonyait. Lényegében befagyasztották a társadalmi mobilitást, az ország modernizációs folyamatait. Bedöntötték az egészségügyet, az oktatást, egyúttal kiüresítették a munkához, művelődéshez, lakhatáshoz való állampolgári jogokat. Történelmi vívmányokat számoltak fel – semmiért. A tudomány és művészet világát szétzilálták, a nyilvánosságot kisajátították. Hűbéreseiket – köztük az „államosított egyházakat” – a tenyerükből etetik, a népet meg sajtónak álcázott kormánypropagandával tömik. A közvagyonból több tízezer milliárdos(!) tétellel ajándékozták meg magukat, amiből bőven finanszírozható az általuk létrehozott árnyékállam, kormányváltás esetén a kettős hatalom fenntartása. Hosszú időre bespájzoltak a párhuzamos társadalom építéséhez szükséges jószágokból, az oligarcháik fényűző életmódjához szükséges javakból. Miközben hazánkat a huszonhetek legkorruptabb országává változtatták, „baltával” mennek az unió értékvilágának, politikai irányultságának. Mi adjuk az oroszok európai kijáró emberét és mi építjük a kommunista Kína hídfőállását az öreg kontinensen. Lassan az uniós lét a tét…

Homokba dughatjuk a fejünket, mentegethetjük magunkat, meg amit velünk tettek, ám attól a tény még tény marad: magunk fölé emeltük s hatalomban tartjuk az új állampártot és bénán szemléljük a diktatúra kiépítését. A Fidesz – hol lassabb, hol gyorsabb ütemben – jól láthatóan építette a „fasiszta szellem vasútját”. Sajnos nem a vurstliban, hanem a valóságban. A többi párt is besegített az építkezésbe, rendesen rakták a talpfákat a mélységbe vezető sínpár alá. A szocialistáknál is hemzsegtek a pályamunkások. Felkészületlenségükkel, karriervágyukkal, zsarolhatóságukkal törték az utat a „narancsingesek” előtt. Az MSZP fennállása óta hasztalanul keresi a válaszokat a nemzeti kérdésre, nem tud mit kezdeni az egyházakkal, és nem sikerült egyértelmű álláspontra jutnia a kapitalizmussal kapcsolatban sem. Képtelen meghatároznia önmagát, plebejus jellegét régen feladta. Az ebből adódó zavaros politikai ideológia ellentmondásos napi gyakorlathoz vezetett. Mára a lendület elfogyott, a párt nyomkövető, protest politizálásra kényszerül. Fokozatos leépülését a kontraszelektálódott vezetés drámaian csökkenő intellektuális kapacitása és a muníció nélkül hagyott helyi szervezetek gyengülése mutatja. Alanyi jogon való parlamentbe jutása 2022-ben legalábbis kétséges lenne. A párt renoméjának védelme, erősítése évek óta jobbára a helyi szocialista politikusoktól és nem a pártközponttól függ.
Van mit megfontolni, újraértékelni…
Dr. Bóth János polgármester és szakmai csapata 2002 és 2010 között új távlatokat nyitott a váci városfejlesztésben. A várost ettől a perspektívától az önkormányzatot Fidesz-parancsra megcsonkító, 2010-től két cikluson át regnáló retrográd vezetés sem tudta megfosztani, pedig bőszen próbálkozott. Bóthék nem ideológiából, hanem a város valós szükségleteiből, lehetőségeiből, értékeiből építkeztek és alkottak jelenleg is érvényes városépítési programot. Tevékenységükkel egyben inspirálták az MSZP politizálását is. Aztán jöttek a 2019-es önkormányzati választások…
Bóth János a választások előtt – az MSZP bomlásnak indult országos vezetésével szemben megfogalmazott alapvető erkölcsi, politikai, jogi bírálatai miatt – elveszítette a pártközpont támogatását. A DK országos vezetése – szembehelyezkedve váci szervezetének álláspontjával – szintén hátba kapta, „mögé kerüléssel” járult hozzá Bóth „földreviteléhez”. Az „elvtársi segítségnyújtás” mögött azonban nem titkoltan az MSZP gyalulásának szándéka állt. A váci emeszpés „ifjú törökök” és civil szövetségeseik elérkezettnek látták az időt a Bóth-korszak lezárásának. Mindez odavezetett, hogy Vácott mind az MSZP, mind a DK szervezetei szétestek, megszűntek, a tagok, szimpatizánsok vándorútra keltek, új platformokat keresnek. Ezért a dezintegrációs folyamatért a felelősség egyértelműen a trónkövetelőket terheli, akik nem mérték fel tetteik lehetséges következményeit. Negligálták azt a tényt, hogy a Bóth nevével fémjelzett időszak arról a szakértelemről, tudásról, ethoszról és politikai elkötelezettségről szólt, amely a városvezetéssel valamint az MSZP váci szervezetének létével, irányításával kapcsolatban felhalmozódott. Nagy morális és politikai teher nehezedik rájuk, mert elhitették magukkal, hogy a párt- és városvezetéshez elegendő az ambíció és az őket támogató országos pártelnökségek biztatása-uszítása. Az így előállt helyzetben ellehetetlenült Bóth szerepvállalása az új városvezetésben. Pedig a Fidesz-éra utáni kármentésben, jövőépítésben nagy szükség lett volna a tapasztalatára, felkészültségére, az általa mozgósítható politikai csoportokra, lokálpatrióta rétegekre, városépítő szakemberekre. A váci ellenzék önkormányzati győzelmét kísérő intő körülmény, hogy a sikerhez vezető úton nem áldozható fel egyetlen valóságos vagy potenciális harcostárs sem, mert nem egy leváltó hangulatban megnyert választás a kunszt, hanem az azt követő építkezés. Az pedig csak együtt megy. Tetszik, nem tetszik. Sokba került a győzelem, ugyanis a politikai hátország jelentős részének szétverésével, elidegenítésével, a stratégiai gondolkodás elhalványulásával járt. Történhetett volna másként is – ha van elég önmérséklet, bölcsesség... A 2022-es parlamenti választások küszöbén az ellenzéki egység összekovácsolása érdekében van mit megfontolni, újraértékelni…
Gyűlik a rőzse a könyvmáglyákhoz…
A jövő tavaszi voksoláson történelmi döntést kell hoznunk: diktatúrában akarunk élni, vagy a demokratikus nyugat részeként kívánunk létezni? A sokszínű ellenzék (formális és informális vezetőinek) egyetemleges felelőssége Vácott és a választókerület valamennyi településén a teljes körű választási egységfront létrehozása. Az összefogásból nem maradhat ki egyetlen ellenzéki tényező sem! A kormány- illetve rendszerváltást hangsúlyozó üzenetek mellett mozgósító erejű vízióra van szükség a város és a térség településeinek jövőjéről. Ennek lényegi elemei korábban már megszülettek, csak szándék és tudás kell, melyik fiókból vegyük elő. És természetesen szükség van egy olyan jelöltre, aki ezt a politikát képes átélhető módon megjeleníteni. A remények is el tudnak öregedni, a hitek is kifakulhatnak, a gonoszba is bele lehet törődni, ha nem tudjuk tartani a lelket az emberekben, ha nem tudunk egy élhetőbb jövőt felvillantani az itt élők előtt. Ez a feladat. Számon is fogják kérni. Joggal.

2021. június 30. Nemesfai László

Partnereink

print

 

 Váci állásajánlatok!

jooble

 

segitokezek

 dunakanyarlogo

 

ai logo

 

vaciegyhazmegye logo k

 

tragor ignac logo

 

konyvtar

 

vendegvarok

 

mouseoleumlogo

  

Hirdetőink

borzsonyvendeghazkicsiborito

 

umami

 

royal

 

duplexkicsi

 

starthibokicsi

 

mouseoleumlogo

 

aquadream

 

klimasz logo

 

Royal Fitness logo

 

vipbizt

 

rubraetterem logo

 

prestige

 

repetabisztro logo

 

hbmultimedia