Nagyboldogasszony Székesegyház

A turisták által váci Dómnak, a helybéliek által Nagytemplomnak nevezett épület a város megragadó eleme.

 

 

A templom klasszicista egyszerűségével nyűgözi le látogatóit. Vác, a jelentős közúti, gazdasági és kulturális központ már a Honfoglalás idején is lakott volt. Kedvező fekvésének köszönhető, hogy az államalapító Szent István király a létrehozott új magyar püspökségek közül az egyiket éppen Vácra helyezte 1004-ben. Első ismert székesegyháza Géza király idejében épült fel. Ez a templom a mai Géza király téren, a Szent Kereszt tiszteletére szentelt Ferences Templom helyén állt. A Tatárjárásban elpusztult, háromhajós templomot a XIV. században újjáépítették, és reneszánsz kápolnával bővítették.

A törökellenes harcok nyomán rommá dőlt ez a templom is, csupán alapjainak apróbb részletei maradtak ránk, ezért a mai Fehérek Temploma helyén álló Szent Mihály-templom lett a püspöki templom. A hívek nagy száma miatt sokszor kellett bővíteni, nagyobbítani, míg Eszterházy Károly püspök elhatározta magát, hogy új székesegyházat épít. Vác ekkor kétpólusú város volt. Két, egymástól palánkkal elválasztott területen magyarok és németek laktak.

Eszterházy a két városrész határán álló palánkot elbontatta, s itt alakította ki Konstantin teret, amely ez időben jóval beépítetlenebb volt, mint manapság. Az osztrák Franz Anton Pilgramot kérték fel a székesegyház tervezésével. A tervben egy díszes, későbarokk, kéttornyú templom állt, mely a római Szent Péter-Bazilikához hasonlóan oszlopos kőkolonáddal csatlakozott volna a téren álló egyházi intézményekhez, a papneveldéhez és a Püspöki Palotához (ezek szintén ebben az időben épültek).

Eszterházyt Egerbe hívták püspöknek, a váci püspök Migazzi Kristóf lett, akinek kevésbé nyerték el tetszését Pilgram tervei. Az építkezés azonban már megkezdődött az alapokat lerakásával. Migazzi a Párizsban tanult, olasz építészt Canavale Isidore-t kérte fel, hogy az 1761-ben lerakott alapokra tervezzen egy, az eredetinél jóval kevesebb költséget kívánó székesegyházat. Canavale a korabeli francia forradalmi építészetnek megfelelően megálmodta a ma is álló épületet. A művezető Oswald Gáspár piarista szerzetes, aki egyébként a kecskeméti Nagytemplom tervezője is egyben. Az építkezés a jó anyagi háttér miatt igen gyorsan haladt, így 1772-ben sor kerülhetett a felszentelésre. Berendezése 1777-ben készült el. 1944-ben a szovjet katonák bombája eltalálta a templomot és belefúródott a mennyezetbe, de szerencsére nem robbant fel. Takács István freskón örökítette meg e csodát a kereszthajóban.

A város ünnepélyes terén, a Konstantin téren áll a monumentális székesegyház, mely hatalmas épülettömbjével már messziről felhívja magára a figyelmet. Kelet-nyugat tengelyben épült, kéttornyos főhomlokzatával nyugati irányba, a Duna felé néz, amely a városképben elfoglalt igen kedvező pozícióhoz jelentősen hozzájárul. Maga az épület a forradalmi építészet talán egyetlen magyarországi példája, mely követőket nem talált. Zömében a klasszicizmus jegyei figyelhetők meg rajta, de a főhomlokzati oszlopcsoport, az ezek fölött lévő szobrok és a lanterna még a barokk szellemiségét tükrözi. A székesegyház méreteiben is kiemelkedő építmény. Külső hossza 72 méter, szélessége 34 méter, kupola 55 méter magas. A süveg nélküli, kőbábos korláttal záródó tornyok 38 méter magasak. A homlokzat előtti, oszlopokat közrefogó tornyok háromszintesek. Az elsőn a lépcsőház, a másodikon a harangok, a harmadikon a tűzzománc, három és fél méteres számlapú, fekete alapon aranyozott, római számokkal ellátott, ütős toronyóra foglal helyet. A toronyórát a Rancz Lajos tulajdonában álló Első Magyar Toronyóragyár készítette. A szinteket széles párkányzat választja el egymástól. A toronyablakok téglalap alakúak. A Konstantin tér felé egy-egy, a papnevelde, illetőleg a Püspöki Palota felé három-három toronyablak néz. A tornyok kőbábos korláttal zárulnak. Ugyanilyen kőkorlátot figyelhetünk meg a tornyok közti mellvéd tetején. A templomhajóba, illetve az egyenes záródású szentélybe a három-három oldalsó, impozáns méretű, félköríves ablak engedi be a fényt. A szentély két oldalán áll a sekrestye és a Mária-kápolna, ezek ablakai szegmensívesek. A már messzi távolból feltűnő, dob nélküli kupola a szentély fölötti részen kontyolt nyeregtetővel csatlakozik az épület sima, díszítésmentes falához. Zárt, félköríves üvegablakokkal áttört lanternáján nagyméretű toronygömb és kereszt magasodik.

A székesegyház belseje felé haladva, meglehetősen szokatlan, érdekes elrendezésű oszlopsoron át jutunk a kapuhoz. A korinthoszi díszítésű oszlopok két sorban helyezkednek el, mindkét sorban hat oszlop van. Közülük a két-két szélső közelebb áll egymáshoz, mint a többi. A második oszlopsor szinte
„lebegő árnyékként” jelenik meg az első mögött. Ezt a különleges építészeti hatást még fokozzák a kapuk mellett húzódó, szintén korinthoszi fejezetű féloszlopok a fent említett elrendezésben. Az oszlopok fölött olvashatjuk, hogy a székesegyházat Szűz Mária és Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték. Még feljebb a D. O. M. rövidítés olvasható, amelyről sok turista azt hiszi, hogy a templom püspöki székesegyház voltját jelenti. Valójában egy latin nyelvű idézet rövidítése: „Deo optimo maximo”, mely magyarul így hangzik: „Istennek, a legnagyobbnak”. Az oszlopcsarnok tetején hat apostol szobrát láthatjuk. Az oszlopcsarnokban az építtető, Migazzi Kristóf neve, illetve az alapkőletétel és a felszentelés évszáma olvasható az ajtók fölött. A főbejárat fölött az egyház alapítását ábrázoló dombormű, a bal oldali kapu fölött a „Krisztus kiűzi a kufárokat a templomból”, a jobb oldali fölött az „Engedjétek hozzám a kisdedeket” című, kör alakú domborművet láthatjuk.

A dóm belseje a katolikus templombelsőkhöz viszonyítva meglepően világos tér. A belső térben több helyen is felfedezhetjük a Canavale-féle forradalmi építészet jegyeit. A kórustól a szentély felé haladva fokozatosan kitágul, majd a szentélynél összeszűkül a szakrális tér, mely 60 méter hosszú, 28 méter széles, közel 50 méter magas. Kb. 5000 személy befogadására alkalmas. Ülőhelyeinek száma 278. A berendezés, illetve a falak freskói későbarokk stílusúak. A bejárat felett húzódik a hat korinthoszi oszlopon nyugvó kórus, melyen a jelentős hangversenyek hangszeréül szolgáló orgonát láthatjuk. Az orgonakarzat felett borda nélküli keresztboltozat, majd impozáns kupola, diadalív, ismét keresztboltozat, illetve a szentély fölé boruló félkupola fedi a belsőt. A falakat az egész teremben korinthoszi féloszlopok kísérik. A Dóm alatt altemplom húzódik, ahol három csoportban püspökök, kanonokok és világiak nyugszanak.

 

Partnereink

viplogistics

benpannacelogo

 

print

 dunakanyarlogo

 

ai logo

 

vaciegyhazmegye logo k

 

tragor ignac logo

 

 konyvtar  

 

vendegvarok

 

mouseoleumlogo 

 

Magánnyomozó

magannyomozouj

+3670 7708126

 

diamond

 

dsk

 

kiseretuj

 

Hirdetőink

borzsonyvendeghazkicsiborito

 

royal 

 duplexkicsi

 

starthibokicsi

 

mouseoleumlogo

 

pedikurnevjegy

 

mr mester

 

bayer k

 

aquadream

 

klimasz logo

 

Royal Fitness logo

 

The Red Rouge

theredrouge 

 

vip logo

 

rubraetterem logo

 

prestige

 

repetabisztro logo

 

hbmultimedia